3.rész/It hurts and he knows it

Reggel valami nagy zajra ébredtem.Daniel olyan fáradt volt,hogy leverte a vázát a szekrényről.Odasiettem hozzá,de ő úgy nézett rám,mintha fájna neki valami.
-Hé,mi a baj?-kérdeztem tőle és megfogtam a kezét.
-Semmi...,csak egy kicsit megcsikart a váza,amikor leesett!-válaszolt előbb feltett kérdésemre.
-Öhmm...találsz kötszert a konyhában!Én megyek zuhanyozni!-mondtam neki,majd elindultam a fürdőbe,de amire készültem az nem a fürdés volt.Muszáj volt megvágnom a csuklóm.Nem tudom miért,de szükségét éreztem.Sírva vágtam meg magam,úgy mint tegnap.Daniel viszont megint utánam jött.
-Allison!Kérlek szépen,hagyd abba!Minden a legnagyobb rendben van és mondd meg őszintén,miért teszed ezt?-kérdezte Daniel,majd megfogta a kezem és magához húzva megölelt.Nem bírtam tovább,hangos zokogásban törtem ki.
-Tényleg tudni akarod?Tudom,hogy nem szakítottál Lana-val,de nekem bármennyire is fáj,meg kell tennem.Nem bírok úgy élni,hogy engem bolondítasz és őt szereted.Csak azt az egyet bánom,hogy beléd szerettem.Sajnálom Daniel,de ennek a kapcsolatnak vége.
-Allison,te most ezt nem gondolod komolyan,ugye?Te tényleg ezt akarod?-sírva aprót bólintottam.Daniel felöltözött,majd kisétált az ajtón.Mikor tudtam,hogy elment,még jobban megvágtam magam,csak ezúttal eléggé.

*Daniel*
Elegem van ebből az egész rohadt életből. Ryan a legjobb haverom elment Allison-hoz beszélni vele.Épp ő hívott.
-Szia,na mi van?-kérdeztem reménykedve.
-Gyere a kórházba! Allison-t most viszik.-válaszolta idegesen.
-Mi az,hogy most viszik?Mit csinált?-idegeskedtem,de már indultam is.
-Te mit csináltál ember,hogy egy rohadt mély vágást ejtsen a kezén?Daniel te okos vagy?Őszintén kérdezem!Szereted Allison-t vagy csak játszol vele?-meglepett kérdése.
-Ryan ezt beszéljük meg később!5 perc és ott vagyok!-mondtam,majd kinyomtam a telefont.Rohantam olyan gyorsan,ahogy csak tudtam.El sem tudom hinni ezt az egészet.Amúgy is,hogy jött rá,hogy nem szakítottam Lana-val?Én tényleg nem akarom elveszíteni Allison-t,de Lana-t szeretem.Most fogadni mernék,hogy Ryan is utál.Ő mindig is kedvelte Allison-t,viszont Lana-t egyenesen gyűlölte.Ha meg rájön,hogy átcsesztem Allison-t,meg fog nyúzni.Tényleg mindig vigyázni akartunk Allison-re.5 éves korunkban tettünk egy fogadalmat,hogy az életünk árán is meg fogjuk védeni.Én akkor is őket akartam összehozni,de sohasem értettem,hogy Allison miért utasította vissza.Mára már rájöttem,hogy azért,mert engem szeret.Én is szeretem,de nem ÚGY.Barátként szeretem és esküdni mernék rá,hogy nem tudnék belé szeretni.Gondolkozásom közepette odaértem a kórházba.

Ryan

Ryan jött velem szemben mikor beléptem az ajtón.

-Mit csináltál már megint Daniel?-kérdezte Ryan,vagyis helyesbítek,ordított velem.

-Semmit! Ryan téged még mindig érdekel?Szereted még?Csakhogy elmondjam,együtt voltunk és szakított velem!

-Meddig voltatok együtt?-kérdezte kíváncsian,halkabb hangnemben.

-Hát két napig!Akkor is mindig vagdosta magát azért,mert szeretett engem és azt hitte,hogy nem szakítottam Lana-val. Sajnos jól gondolta.

-Mi az,hogy jól gondolta?Te tényleg átvereted?

-Sajnálom Ryan,de nem tudok belé szeretni,még ha ez neki nagyon fáj is és ha életveszélybe is sodorja magát.Csak megpróbáltam vele és a siker érdekében még le is feküdtünk.Na,az tényleg jó volt.

-Mi??-kérdezte döbbent barátom felháborodva.

-Tudom,hogy szereted és könyörgök hódítsd meg!

-Te nagyon bunkó vagy Daniel.Hogy tehettél ilyet,azzal a lánnyal,akiért megfogadtuk,hogy bármit megteszünk?

-Sajnálom,tényleg!

-Mindegy,menjünk be hozzá!-utasított Ry.

-Oké!

Mikor beléptünk a szobába,elszörnyedve láttam,hogy a csuklója be van kötözve és ott fekszik eszméletlenül.Összeszorult a gyomrom,amikor eszembe jutott,hogy mindez miattam. Ryan leült az Allison mellett lévő székre és megfogta a kezét.

-Tényleg sajnálom Ryan,hogy ez történt.Nem én akartam,hogy így legyen.Én tényleg próbáltam titkolni és fogalmam sincs,hogy jött rá.Bocsáss meg!

-Nem nekem kell megbocsájtanom,hanem neki.Nekem viszont van egy olyan érzésem,hogy még mindig ugyan úgy fog téged szeretni és megint össze fogtok jönni és te is belé fogsz szeretni.Szereted,de te sem tudod mit érzel.Tudom,hogy szerelmes vagy belé és nem akarod bevallani se neki,se nekem.

-Ryan én...-kezdtem volna bele,hogy talán igaza van.

-Ne!Hagyd abba!Most jönnének a kifogások és azt nem akarom végighallgatni!

-Igazad van Ryan!-mondtam,de ekkor bejött a nővér és nem igazán fényes hírekkel szolgált...

Lehet,hogy ez a rész egy kicsit hosszabb lett,mint ami megszokott,de mivel már régen nem hoztam,gondoltam megleplek titeket és hosszú írok!Jó olvasást! Puszi: A xx