2014. május 20., kedd

4.rész/I hate to that I love you

*Daniel*
Mikor megláttam a doktornőt,rögtön elhallgattam.Nem akartam tudtára adni a dolgokat.
-Doktornő,van valami hír?-kérdezte aggódva Ry.
-Az állapota eléggé súlyos,mert sok vért veszített.Nem értem,hogy manapság a tinik miért folyamodnak ilyen dolgokhoz.Maguk esetleg tudják mi volt az oka?
Hát ami igaz az igaz,lefagytam.Egy árva szó sem jött ki a torkomon. Ryan hirtelen megszólalt.
-Ami azt illeti,nem igazán tudjuk mi az oka,csak annyi biztos,hogy szintén egy tizenéves barom,felelőtlen,őrült srác kosarazta ki.Eléggé ismerjük már Allison-t.-mikor befejezte,belekezdtem a mondandómba.
-Szerintem az a srác,nem akart semmi rosszat Allison-nak csak még nem bírja eldönteni,hogy mit érez iránta és még fogalma sincs,hogy fejezze ki a szerelmet,ha egyáltalán azt érez!-mondtam,de a végén már könnyes volt a szemem.
-Vagy tényleg megbolondult a srác és csak a saját érdekkapcsolatát akarta megépíteni.Nem tudott uralkodni magán és simán megdöntötte a lányt,utána faképnél hagyta.Úgy tűnik,ennek a srácnak elég volt egy kielégítő szex és mikor már tudta,hogy a lány beleszeretett dobta.Mekkora egy rohadt szánalmas dolog volt ez attól,akit a lány az életénél is jobban szeret és számára az az éjszaka nyilvánvalóan többet jelentett,mert képes volt kórházba juttatni magát.Egy rohadék vagy Daniel tudod?-sírt már Ryan és én is.
-Ryan én nem azért voltam vele!Csak szerelmes lettem belé és nem mertem kimutatni miattad!Nem akarom,hogy utálj azért,mert szeretem és lefektettem.Sajnálom Ryan egy rohadék vagyok tényleg.Igazad van.Nem kell,hogy megbocsájts,csak könyörgök ne utálj!-kértem,majd sarkon fordultam és elmentem.

*Ryan*
Ezt tényleg képtelen vagyok elhinni.Eleinte azt gondoltam,hogy Daniel csak azért csinálta ezt az egészet,mert meg akarta dönteni,de ezek szerint szerelmes lett belé.Nem tudok kiigazodni ezen a srácon.Nagyon jó barátom Dan,már közel 16 éve és ilyen rohadt szemét voltam vele.Féltem Allison-t,de Daniel-t is.Mi van,ha egymás nélkül összeomlanak.?Ezt végképp nem akarom.Össze kell őket hoznom,mégpedig Allison felépülése után.Tárcsáztam Dan-t.
-Szia,haver!Sajnálom!-szóltam bele.
-Szia!Ne sajnáld,igazad volt.Én kérek bocsánatot!Haverok megint?
-A legjobbak!Kérlek siess vissza Allison-hoz!Szükségetek van most egymásra!-mondtam,majd leraktam a telefont.Daniel 10 perc múlva a kórházban is volt.
-Istenem,annyira sajnálom!-mondta mikor beért.Azt hittem nekem beszél,de mikor hátrafordultam,megláttam Allison fájdalommal teli tekintetét.Daniel sírt.Úgy,ahogy fiú nem szokott.Odament Allison ágyához,leborult elé és az ölébe hajtotta a fejét.Sírt. Allison is.
-Könyörgök Allison bocsájts meg nekem!Szeretlek!Beléd szerettem és nem tudom tovább leplezni az érzéseimet.Akarlak téged,úgy ahogy vagy.
Allison csak egy nem igazán kórházba illő,durva nyelves csókkal válaszolt.Olyan édesek voltak.Ekkor megjelent a nővérke.
-Látom nem unatkozik Miss Frai!A barátja elszórakoztatja,olyan dologgal,amit kórházban nem illik.
-Elnézést kérek!Épp indulni készültünk már!-mondta Dan,majd kihúzott az ajtón.Hazamentünk,majd leültünk beszélgetni.
-Ryan én őszintén köszönök mindent.Te tényleg nagyon jó barátom vagy!Rájöttem,hogy tényleg mindig számíthatok rád.
-Ez csak természetes,de ha még egyszer átvered,letépem a golyóid!
-Nem lesz több ilyen ígérem!Már azt akarom,hogy hazahozhassuk és elszórakozzunk,mint régen.
-Igen,az jó lenne!
-Te most akkor szereted még?
-Hát azt bevallom,hogy rohadtul szexi csaj,de már nem csak barátként.
-Oké,akkor ezt megbeszéltük!
-Úgy tűnik!

*Allison*
Teljesen össze vagyok zavarodva.Szeretem Daniel-t és ezek szerint ő is engem.Végre teljesült a vágyam,hogy a barátnője lehetek.Imádom ezt az érzést.Ma eddig úgy néz ki,hogy hazaengednek.Már alig várom.Szeretném már látni,ölelni,csókolni Daniel-t és együtt aludni vagy pihegni az ágyban.

*3 óra múlva*
Végre hazamehetek.Gondoltam nem hívom fel a srácokat,hanem csinálok egy kis meglepetést.Mikor beléptem a nappaliba,a két 19 éves srác,rajzfilmet nézett egy tál popcorn-nal a kezükben.Közelebb osontam hozzájuk és megfogtam a nyakukat.A két srác-mint a lányok-sikítozni kezdtek,a popcorn repült és két ijedt és meglepett arcot véltem felfedezni.
-Te mi a jó francot csinálsz?-kérdezte Ryan.
-Meglepetés!-kiáltotta és a nyakukba ugrottam.
-Szeretlek!Szeretlek!Szeretlek!-mondta Dan.
-Én is mind a kettőtöket.-majd mindkettőjüket megpusziltam.
-Na jó!A nyálaskodást hagyjátok estére,most pedig takarítsunk össze!-utasított Ry.Épp négykézláb voltam,mikor begörcsölt a kezem és a hátamra gurultam.Ryan persze cselekedett,ugyanis Dan-t rámlökte.Ő kapva kapott az alkalmon és vadul csókolni kezdett,amitől teljesen elgyengültem.Ry sem zavartatta magát,inkább kiment.

*Daniel*
Ryan kiment a szobából s egy kicsit kettesben hagyott minket.Ekkor olyat tettem,amit nem kellett volna...

Bocsi,h hosszú lett,de ez van! Puszi: A xx












Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése